Rólunk

A "fenntartható kerület" projekt révén a főváros egyik kerületében felvázoltuk az élhető kerület koncepcióját, az önkormányzat, civilek és fiatal szakértők együttműködésével. A kerületben sokféle kerületi jelleg megtalálható volt: belvárosi, külvárosi, lakótelepi és kertvárosi jelleg.

 

A projekt 2 részből állt:

 

- Az első részben a kiválasztott kerületet vizsgáltuk a városszociológia és környezetvédelmi jog szemszögéből - a jelenlegi helyzetet hasonlítottuk össze azzal az ideális állapottal, ha a város átalakulna fenntartható várossá. Azt vizsgáltuk, hogy alakulna át a közösség.  

 

- A második részben a vizsgált kerületet fenntartható vízgazdálkodás, energia és közlekedés szempontjából vizsgáltuk, illetve klímastartégia készítését is felajánlottuk. 

 

Amikor ezek elkészültek, egy széles közönség részére elérhető zöld infopont került kialakításra, más helyi civil szervezettel együttműködve. 

 

Azt szerettük volna, ha ezek a stratégiák nem egy szűk szakmai stáb gondolatai lennének, hanem reméljük, hogy a döntéshozók - ahol tudják - átalakítanák a tervezési munkájukat, illetve a lakosság is látná, hogy ezek a fejlesztések értük vannak, illetve sokszor apró, de gyakorlati dolgokon múlnak nagy dolgok is, így például az egészség.

 

Az Öko Urbana Egyesület által szervezett előadásokon elhangzott, hogy a fenntartható fejlődés a jövőnk iránt viselt felelősség. Olyan viszonyrendszer – kultúra –az emberek, társadalmak és környezetük között, amely úgy törekszik a jó életminőség elérésére, hogy nem veszélyezteti a természeti erőforrások megújuló képességét. Megtudtuk, hogy a jó életminőség nem pusztán az anyagi értelemben vett jólétet jelenti, hanem a jó élethez szükséges minden érték (pl. egészség, bizalom, biztonság, jó környezetminőség,stb.) kiegyensúlyozott  megjelenítését a társadalomban. Korunk fejlődési törekvései azért nem fenntarthatók, mert a jó élethez szükséges értékek közül kiemelik az anyagi jólét mindenáron történő megvalósítását. Ugyanakkor a megtermelt javak csak kevesek hasznát szolgálják, viszont mindenki kárára történnek azáltal, hogy az éltető környezetet olyan gyorsasággal élik fel, hogy az képtelen megújulni. Ma a világ egész népességét tekintve másfél bolygónyi erőforrást használunk fel,vagyis másfélszer gyorsabban fogyasztjuk el az erőforrásainkat, mint azok képesek lennének megújulni.

 

Érdekes volt megtudni, hogy az emberek környezeti terhelését az ökológiai lábnyom méri, amely egyben megmutatja, hogy környezeti terhelésünk hogyan viszonyul a rendelkezésre álló ökológiai kapacitásokhoz.

 

Az előadáson kimondásra került, hogy a fenntarthatósági szemlélet és tudatosság javítása szempontjából a kerület összes intézményét –városháza, iskolák, kórházak, stb. – a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével kell kialakítani, vagy ha már működő intézmény, akkor átalakítani és üzemeltetni, hogy az intézmények puszta létezése is megerősítse a helyes fenntarthatósági szemléletet és magatartást mind az ott dolgozók, mind az azt használók számára. Intézménytípusonként ki kell dolgozni a kialakítás és működés fenntarthatósági szempontjait. Ehhez útmutatót adhat az öko-iskolák, vagy zöld irodák (infopontok) országosan – akár online módon - működő rendszere. További szempont, hogy a felújítások során érvényesíteni kell környezetvédelmi szempontokat. Tíz év alatt el kellene érni, hogy minden intézmény megfeleljen az elvárásoknak. 

 

A megfogalmazott stratégia új szempontokat, új intézményes lehetőségeket vetett fel. Korai ezeket első olvasásra elvetni vagy megvalósítani. Az elemzések és javaslatok alapos kibeszélésére, további megfontolására, szükség esetén módosítására van, lehet szükség. A stratégia jelen állapotában egy folyamatot kíván elindítani: napirendre venni a város politikai-, és közéletében a fenntarthatóságot; bevinni az emberek hétköznapjaiba; felébreszteni az együttműködés készségét és megmutatni annak örömét, eredményeit. Ezek nélkül ez az írás is csak papírhulladék.